Tájékoztató az összkockázatú, all risks vagyonbiztosításról

TISZTELT PARTNERÜNK!

Ön is bizonyára tisztában van azzal, hogy egy vállalkozás működése során a piaci, gazdasági kockázatokon túl más természetű, ám lehetséges következményeiket tekintve legalább olyan jelentős kockázatoknak is ki van téve.

A vállalkozás tevékenységének végzéséhez szükséges épületek, eszközök, készletek és egyéb vagyontárgyak fizikai sérülése, megsemmisülése olyan esemény, mely lényegesen befolyásolhatja a vállalkozás eredményes működését. Ha ezen károsító esemény jelentős értékű kárt okoz, vagy olyan kulcsfontosságú eszközt ér, mely a tevékenység végzésében meghatározó jelentőségű, úgy ez az esemény a vállalkozás létét is veszélyeztetheti.

A fenti okok miatt a magyarországi cégvezetők, gazdasági vezetők, a műszaki és biztonsági területek szakemberei is egyre inkább fontosnak tartják a megfelelő színvonalú biztosítás meglétét, mely az ilyen, előre nem látható helyzetekben biztosíthatja a vállalkozás további kiegyensúlyozott működését, adott esetben fennmaradását.

A nyugat-európai, amerikai cégek magyarországi megtelepedése számtalan területre gyakorol hatást. Nincs ez másképp a biztosításban sem. Az említett régiókban igen népszerűek az ún. “all risks” (“minden kockázatra kiterjedő”) típusú biztosítások, így sokszor a hazai leányvállalatok vagy fontosabb beszállítók, partnerek felé is elvárásként fogalmazzák meg ilyen jellegű biztosítási szerződés megkötését.

Az “all risks” jellegű biztosítás sem jelenti azt, hogy a biztosító “mindent fizet”. Ez egy olyan szerződési technikára utal, mely a magyarországi gyakorlatban korábban csak egyes szűk biztosítási területeken volt jellemző. Lényegét tekintve azt jelenti, hogy a biztosító nem határozza meg tételesen azon károsító eseményeket, melyek után szolgáltatást nyújt, hanem azt mondja: minden olyan kár térül, melyet tételesen nem zár ki a szerződésből.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy jelen Tájékoztatónk nem helyettesíti a biztosítási szabályzatot, kizárólag tájékoztatás céljára szolgál! A biztosítási feltételek részletesen tartalmazzák a biztosítási események fogalmát, a kizárt kockázatokat, a biztosítható vagyontárgyak körét, a téríthető költségeket, és a szerződés minden további szükséges rendelkezéseit, ezért kérjük, hogy tájékoztatónk elolvasását követően, a szerződéskötést megelőzően szíveskedjen a biztosítási feltételeket alaposan áttanulmányozni.

KIK KÖTHETIK A BIZTOSÍTÁST?

A biztosítást mindazon természetes vagy jogi személyek megköthetik, akik a biztosítás tárgyát képező vagyontárgyak megóvásában érdekeltek (Biztosított), vagy akik a biztosítást ilyen érdekelt javára kötik (Szerződő).

MILYEN VAGYONTÁRGYAK BIZTOSÍTHATÓK?

A jelen szerződés alapján biztosíthatók a Biztosított nyilvántartásaiban szereplő saját tulajdonú tárgyi eszközök, forgóeszközök, közvetlenül költségként elszámolt eszközök, a Biztosító által elfogadott körülmények között tárolt készpénz, értékpapír, szellemi alkotás, műérték valamint a munkafolyamat részeként a biztosított telephelyen lévő nemesfémek, ékszerek, drágakövek, művészeti alkotások, szőrmék.

Biztosíthatók a Biztosított felelős őrizetében lévő bérelt, javításra, feldolgozásra, tárolásra, őrzésre átvett idegen tulajdonú, a feltételekben részletezett ingó és ingatlan vagyontárgyak.

Biztosíthatók továbbá a bekövetkezett biztosítási esemény folytán a biztosított vagyontárgyakkal összefüggésben indokoltan felmerült olyan – a feltételekben részletezett – többletköltségek, melyek a vagyontárgyak fizikai kárának közvetlen helyreállítási költségein felül a Biztosítottat terhelik, valamint a károk súlyosbodását, továbbterjedését hivatottak megakadályozni.

A biztosítás meghatározott limit erejéig külön díj megfizetése nélkül fedezetet nyújt a Biztosított saját munkavállalóinak azon saját tulajdonú használati tárgyaira, melyeket a munkavállaló a Biztosított engedélyével tart a biztosított telephely(ek)en.

Nem biztosíthatók: föld, földterület és annak javai (pl.: ásványok, bányák, termőképesség), bármely növényzet (természetes és termesztett), állatok, a feltételekben tételesen felsorolt műtárgyak, építési- szerelési tevékenység alatt álló vagyontárgyak, közúti forgalmi engedéllyel rendelkező járművek, hajók, vizi és légi járművek, vasúti járművek, a Biztosított telephelyén kívüli vezetékek, pénzbedobással működő vagy pénzkiadó automaták tartalmukkal együtt, valamint a feltételekben tételesen felsorolt iratok, dokumentumok, bizonylatok, szoftverek, számítógépes adatok, értékcikkek.

MIRE TERJED KI A BIZTOSÍTÁSI FEDEZET?

A biztosítás „all risks” jellegű, azaz a biztosított vagyontárgyakat ért mindazon előre nem látható okból bekövetkezett véletlen, váratlan fizikai kárra kiterjed, melyet a Biztosító tételesen nem zárt ki. A biztosítás a Magyarország területén belül bekövetkezett károkra terjed ki.

A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE

Mentesül a biztosító a kártérítési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő vagy biztosított, annak alkalmazottja, megbízottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

A biztosított köteles a károk megelőzése érdekében a hatályos jogszabályokat, hatósági határozatokat és felügyeleti szervének utasításait mindenkor betartani. A biztosított e kötelezettségének elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti a kártérítés megfizetése alól.

A biztosított köteles haladéktalanul bejelenteni a biztosítónak, ha a biztosított vagyontárgyakkal összefüggő kockázati körülményekben lényeges változás áll be. Amennyiben a biztosított e kötelezettségének nem tesz eleget és e miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be.

A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított a kárbejelentési kötelezettségét nem vagy késedelmesen teljesíti és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

A Biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a kártérítés jogalapjának és összegszerűségének megállapításához szükséges lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik mert a Biztosított a károsodott vagyontárgyakon, a kár helyszínén a kárrendezési eljárás megindulásáig, vagy a feltételekben leírt határidőig a megengedettnél nagyobb mérvű, indokolatlan változtatást végzett.

KIZÁRÁSOK - A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT ESEMÉNYEK, KÁROK

Az all risks típusú biztosítások esetén a kizárások különös fontossággal bírnak, hiszen lényegében ezek határozzák meg a Biztosító által nyújtott szolgáltatást. Annak érdekében, hogy e lényeges elem tekintetében pontos képet kapjon a szerződésről, kérjük különös figyelemmel olvassa el a feltételek vonatkozó részét!

A kizárások több jellemző csoportba sorolhatók. (A kizárások tételes és pontos felsorolását a szabályzat tartalmazza!)

Létezik a kizárásoknak egy olyan csoportja, melyeket a nemzetközi gyakorlatban minden biztosító – ide nem értve egyes, kifejezetten e kockázatokra szóló szerződéseket – kizár a kártérítés köréből. Ezen események közös jellemzője, hogy a biztosítottak széles körét érinthetik és nem kontrollálható állapotot idézhetnek elő. Ilyenek például:

Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, melyek a vagyontárgy belső szerkezetéből, tulajdonságaiból fakadóan természetszerűleg bekövetkezhetnek.
Ilyenek például:

Nem nyújt a szerződés fedezetet olyan károkra, melyek nem valamilyen külső hatás következményei, illetve azokra, melyek csupán valamilyen meghibásodás, működési zavar formájában állnak elő.
Ilyenek például:

Nem téríti meg a Biztosító a hatósági rendelkezések, büntetések, bírságok, kötbér miatt a Biztosítottat terhelő többletköltségeket. Így például:

Nem nyújt fedezetet a Biztosító olyan események, munkafolyamatok során illetve következtében előálló károkra, mely események természetszerűen magukban hordozzák a biztosított vagyontárgyak károsodásának fokozott lehetőségét.
Ilyenek például:

Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásának következményeként előálló olyan anyagi veszteségeket, melyek nem közvetlenül a javítással, helyreállítással, újrabeszerzéssel kapcsolatosak.
Ilyenek például:

Nem téríti meg a Biztosító a szerződési feltételek szerint nem biztosítható vagyontárgyakban keletkezett károkat.

Nem nyújt a Biztosító fedezetet azon károkra, melyek bekövetkezése nem minősíthető előre nem látható okból bekövetkezőnek, véletlennek, váratlannak.
Ilyenek például:

Kizártak azok a hiánykárok, melyek nem betöréses lopás vagy rablás következményei.

Nem téríti meg a Biztosító a vagyontárgyak szállítása során bekövetkező károkat.

A fentieken túl a Biztosító további kizárásokat is eszközöl a hazai és a nemzetközi tapasztalatok alapján.
Így például:

Több esetben alkalmazza a Biztosító azt a szabályt, hogy bizonyos károkat kizár a biztosított események köréből, de e kizárás csak a konkrétan ezen esemény miatt károsodott vagyontárgyakra korlátozódik, az ennek következtében más vagyontárgyakban keletkezett károkat megtéríti a Biztosított részére. Az erre való utalást a feltételek minden esetben az adott kizárásnál tartalmazzák.

Egyes kizárások többlet díj megfizetése mellett, káreseményenkénti illetve éves kártérítési limit erejéig visszaemelhetők a fedezetbe.
Ilyenek például:

MILYEN IDŐTARTAMRA KÖTHETŐ A SZERZŐDÉS?

A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően határozott vagy határozatlan időtartamra jöhet létre

Határozatlan időtartamú szerződés esetén a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló – egyéb megállapodás hiányában – minden év január 1. .

MIKOR KEZDŐDIK A BIZTOSÍTÓ KOCKÁZATVISELÉSE?

A szerződés létrejötte esetén a biztosítás egyéb megállapodás hiányában az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő az első díjat a biztosító számlájára befizeti, illetve amikor a szerződő felek a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodnak meg, vagy amikor a biztosító a díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti. Ha a felek a szerződésben a biztosítási szerződés hatálybalépését illetően későbbi időpontban állapodtak meg, a biztosító kockázatviselése legkorábban ebben az időpontban kezdődik.

A kockázatviselés kezdetének időpontját, a biztosítási évfordulót, határozott tartamú szerződés esetén a lejárat időpontját a biztosítási szerződés (ajánlat, kötvény) tételesen rögzíti.

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki, így mindaddig fedezi azokat, amíg a szerződés hatályban van.

A DÍJFIZETÉS ÉS A DÍJMÓDOSÍTÁS MÓDJA, LEHETŐSÉGE

A biztosítás díját határozott tartamú szerződés esetén a tartamra, határozatlan tartamú szerződés esetén biztosítási időszakonként kockázatarányosan határozza meg a biztosító a díjalap függvényében.

A biztosítási díj megállapításának kiindulópontja a biztosított vagyontárgyak biztosítási összege. A biztosítottnak a díj megállapításához szükséges adatokat a szerződés megkötésekor (ajánlattételkor) meg kell küldenie a biztosító részére.

A biztosítás díj megfizetése határozott tartamú szerződés esetén a biztosítási időtartam első napján, a teljes tartamra egyösszegben, határozatlan tartam esetén az első díj a szerződés létrejöttekor, illetve a kockázatviselés kezdetének napján, a további biztosítási időszakokra pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, melyre a díj vonatkozik.

A szerződő felek a fentiektől eltérő díjfizetési ütemezésben is megállapodhatnak, ez jellemzően féléves vagy negyedéves díjfizetési gyakoriságot jelent. Az egy évnél rövidebb időszakra létrejött határozott tartamú szerződések esetében a díjfizetés mindig egyösszegű.

A biztosítási díj összege egy biztosítási időszakon belül a biztosító által egyoldalúan nem módosítható. Kivételes esetben, ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények megváltoznak, a biztosító írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

A biztosítottnak lehetősége van a díjmódosításra – adott biztosítási összegen belül – abban az esetben, ha kockázati viszonyaiban változás áll be, vagy ha a szerződésben rögzített kártérítési limiteken vagy az önrészesedésen változtatni kíván.

A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

A biztosító szolgáltatásának szabályait a feltételek részletesen tartalmazzák, ezért kérjük döntése meghozatala előtt feltételeink vonatkozó részeit szíveskedjen alaposan áttanulmányozni.

A Biztosító vállalja, hogy - jogos kárigény esetén - a kár (a kár ténye, mértéke, a kár a szerződés szerint biztosítási eseménynek minősül-e, stb.) elbírálásához szükséges összes dokumentum beérkezésétől számított 15 napon belül teljesíti a kárkifizetést.

A kártérítés mértékének megállapítása a szabályzatban rögzített elvek alapján történik.

A SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSE

A biztosítási szerződés, illetve annak megfelelő része megszűnhet a biztosítási érdek megszűnésével, vagy ha a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik, valamint a díjfizetés elmaradása miatt.

A határozott tartamra kötött szerződés – a fentieken túl – megszűnik a szerződési tartam lejáratakor. A határozatlan tartamú szerződés megszűnhet a felek valamelyikének írásbeli felmondásával, mely a biztosítási időszak lejáratával hatályos (a felmondási idő harminc nap).

Megszűnhet továbbá a biztosítási szerződés a felek közös akaratával, közös megegyezés alapján.

A SZERZŐDÉS FELMONDÁSA

A határozott tartamra kötött szerződés nem mondható fel.

A határozatlan tartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére mondhatják fel. A felmondási idő harminc nap.

AZ ALKALMAZOTT JOG

Jelen szerződésre a mindenkor hatályos, magyar jogszabályok az irányadóak.

A SZERZŐDÉSRE VONATKOZÓ ADÓJOGSZABÁLYOK

Jelen biztosítási szerződés alapján a magánszemélyek részére teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

A BIZTOSÍTÁSI TITOK

Biztosítási titok minden olyan - államtitoknak nem minősülő -, a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

szemben, ha az a)-j), n), r) és s) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerz ődés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) és q) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit.157§ (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság - a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából - írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkér ő által aláírt titoktartási záradékot.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a Bit.157§ (1) és (5) bekezdésekben, a Bit.156. §-ban, a Bit.158. §-ban és a Bit.159. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóságot a "halaszthatatlan intézkedés" jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit.154. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

Várjuk szíves megkeresését!

Biztosítási tanácsadás,
felvilágosítás, egyeztetés:

Tóth László
biztosítási alkusz

Skype Me™!
Hívjon Skype-on ingyen!

Kapcsolatfelvétel

Nem olvasható a megerősítés? Új kép kérése!